2012. április 2., hétfő

Bátran közlekedsz a BKV járművein?

 
Minek vagyunk kitéve közlekedésünkkor?

Megosztok veletek egy konkrét történetet, azután pedig azt, hogyan is milyen instrukciókkal, feltételekkel veszik fel a járművezetőket a BKV. – hoz. Mindezt úgy adom át, hogy jómagam villamos vezetőnek jelentkeztem.

Tavaly történt az eset. Egy férfi felszállt Budapest egyik kerületében a BKV. Csuklós buszára. A sofőr hamarabb csukta be az ajtót, mint kellett volna, rá az utas fejére, aminek a nyoma két oldalt tisztán látható volt. Ezt észrevéve kinyitotta az ajtót újra, amin az utas kiesett a járdára. Nos, a kálváriája innen kezdődött, mert hát a sofőrt védve az a megállapítás született, hogy emberünk nekigyalogolt a busznak. Alákerült a hátsó kerék alá. Ezt vallotta egy női tanú, miközben a buszsofőr férfi általi instrukcióról számol be.
Történt ugyanis, hogy mikor mindezt észrevette, hogy a megállóba behaladás közben baleset történt, Ő kiszállt a járműből, és hátra nézett. Nem ment hátra meggyőződni mi is történt valójában, csak hátra nézett. Egy a buszmegállóban levő férfi mondására hátratolatott egy kicsit. Ismétlem nem győződött meg saját szemével, hogy mi is történt valójában.
Ennek ellenére, vagy talán pont ezért az emberünket hozták ki vétkesnek, egy nő tanú vallomása alapján, aki bemondás szerint nem érintett, pártatlan tanú. Ezt sem vizsgálta senki. Az a férfi, pedig aki a buszvezetőt irányította, felszívódott. Nem szerepel a jegyzőkönyvben, mint tanú.
A sérültet a rendőrség csak egyszer hallgatja meg a kórházban, amikor is még a fájdalmaitól, az ijedségtől sokkos állapotban van. Mindeközben maga a helyszínelés órákig tart.
Továbbmenve a bíróság meg sem hallgatja a sérültnek azon kívánságát, hogy az orvosi lelteket nézzék meg, hallgassák ki az Őt kezelő orvosokat, vagy vonjanak be független igazságügyi orvos szakértőt, szakértőket.
Emberünk maradandó sérüléseket szenvedett, olyanokat, amiket még józan paraszti ésszel sem szenvedhetett volna el, ha a busznak gyalogol.
Ez az ember azóta majdcsak nem teljesen ágyhoz kötött rokkant ember. A munkáját ellátni képtelen. Ápolásra, gondoskodásra szorul, megélhetése erősen veszélyben van. Kártérítést nem kaphat.

Szeretne olyan ügyvédi segítséget kapni, aki eljár ügyében.


Ezek után kérdezem én azt, van egyáltalán a BKV buszokon kötelező felelősség biztosítás?
Megjegyzendő a BKV az esettel kapcsolatban teljes hírzárlatot rendelt el. Az a vezető, vagy dolgozó, aki az esetről beszél, információt szolgáltat ki, elveszíti az állását.

Ez egyébként egy olyan beszélgetésből derült ki, amikor is több buszvezető egy szórakozó helyen beszélt az esetről. Azon a szórakozó helyen tartózkodott egy ismerőse a sérültnek, aki mint kiderült balga módon rákérdezett, mi is történt valójában?  Aminek is után mindez a hírzárlat kitudódott.
Mi ebből a tanulság? Ha valaki ilyen helyzetbe kerül, szép csendben vegye elő a mobiltelefonját, és legalább a beszélgetés hangját rögzítse. De még jobb, ha módja van rá, videót készít.

Mindez, ha a buszvezető oldaláról nézzük a dolgokat még érthetővé is válik.
Tudni illik a saját hibás baleset következtében könnyen útilaput kötnek a talpára. Nem számít hány éve vezet már a cégnél. Ha ez már esetleg nem az első balesete, teljesen mindegy, hogy az előtte levő, levők nem saját hibásak röpül.

Jó tudni azt, is, hogy a fizetés is ennek a függvénye. Lehetsz te bármilyen körültekintő, ha baleseted van, a fizetésed látja a kárát. Ha ez többször előfordul, mint három, megint röpülsz.
Ez részben érthető, hiszen az utasokért felel. De a menetrendet is be kell tartani, mert hát azért is fizetés levonás jár. A jármű állapotáért is a járművezető a felelős, kezdéskor át kell vennie a járművét, műszakilag. Nos, mint tudjuk, a BKV küszködik. Nincs pénz, még sokszor új, normális alkatrészekre sem. A szerelő bütyköl, amiből tud, jó esetben. Rosszabb eset az, ha ezekkel a feltételekkel nem is igazán szakember a szerelőnk.
Tanulságot mindenki saját maga vonja le, annak fényében, hogy naponta több millióan közlekednek a BKV. járművein.

Egészen biztos, hogy nem egyedi eset.

Még hozzá kell tenni azt, hogy az a rendőr, akivel a jegyzőkönyvet íratták, az is elképedt ekkora hazugságtól.  De mégis mit tehet, vagy tehetett volna?

 

2011. augusztus 24., szerda

Te is közlekedsz! Itt a nyár! Fokozott a gyerekveszély!




Hosszú hallgatás után beszéljünk az elektromos biciklisekről, és a motorosokról.

Bizony a kis seggbosszantókra ülve már nem kenyérhajtányon közlekedünk, de még nincs nagy lóerő a fenekünk alatt. Még elég sok veszélynek vagyunk kitéve, viszont már mi is több veszélyt jelentünk a többi közlekedőre nézve.
Fokozottan igaz mindez nagy motor esetén.

Vegyük sorjában a dolgokat:

Lakott területen belül:

- Városban haladunk egy dugóban akkor természetes, hogy nem állunk meg a sor végén. Viszont nagyon figyeljünk, miközben elhaladunk az autók előtt, között, mert, a kocsik közül bármikor elénk léphetnek, a kocsik bármikor sávot válthatnak.

- Parkoló autóból bármikor kinyithatják az ajtót, az autó kiengedhet, buszt átengedhet gyalogost és ezt mi nem láthatjuk, mert az előzékeny autós takarja a szituációt.
- Ne szlalomozzunk az autósok között, amikor például autópálya bevezető szakaszán a sorokat Ők is rendezik, és állandó a sávváltás.
- Az irányjelzőt, és a visszapillantó tükröt nem dísznek találták ki. Használata szükséges, tehát használjuk.

- Abszolutt nem vagány és még baleset veszélyes is, ha valaki egy kerekezik a motorral és ez mérettől független.
- Úgyszintén balesetveszélyes, ha egy kézzel fogjuk a kormányt, pláne ha eggyel sem. Az útviszonyok kiszámíthatatlanok.
- Elhiszem, hogy vagány dolog lámpánál kilőni a kocsisor közül/elöl, de igazán felesleges, ha következő lámpa megfog. Gondoljunk a gyerekeinkre, akik olyan alacsonyan vannak, hogy csak a benzingőz jut a tüdejükbe.
- Ne bőgessük feleslegesen a motort, kismotornál visító hangot ad a motor és az idegesítő.

- Amikor a kocsisorok között haladunk akkor ügyeljünk arra, hogy az autósok nem biztos, hogy észlelnek minket sávváltásnál, vagy ha elengednek egy gyalogost, kiengedik a buszt a megállóból.
- A keresztutcából kiengednek egy autót, illetve a közlekedés egyéb szereplőjét,
és a kiengedett autós motoros gyalogos sem fog ránk számítani.

- Ugyan ez igaz akkor is, ha előzünk egy kocsisort, és nem egy párhuzamos közlekedésre alkalmas úton haladunk el köztük, hiába van esetleg nekünk elsőbbségünk, mert ha nem kapjuk meg, akkor könnyen bekövetkezik a tragédia.
- Átjárókban, és egyáltalán a közlekedésünk közben Ne ijesztgessük a gyalogosokat. Gondoljunk arra, ha megijednek, még inkább kiszámíthatatlanokká válnak, és abból csak a baj születhet, jó semmi esetre sem.


- Célszerű a tompított fényszórót nem csak lakott területen kívül használni nappal, a jobb láthatóság érdekében.
- Azon kívül sokkal könnyebben észrevesznek, ha a lámpán kívül még van rajtunk valami fényvisszaverő alkalmatosság. Ne feledjük, belőlünk csak egy van, és megismételhetetlenek vagyunk. Vigyázzunk hát saját magunkra.

- Amennyiben olyan robogóval közlekednénk, amin nincs irányjelző (ami szerencsére ritka) akkor kanyarodás előtt pillantsunk hátra, hogy kartávolságban nincs - e semmi vagy senki és karunkkal jelezzük a kanyarodási szándékunkat
ez a bicajosokra is vonatkozik.
- Illetve ha nagyívbe szeretnénk fordulni, akkor időben, pillantsunk hátra, és ha megbizonyosodtunk, hogy nincs mögöttünk semmi, akkor húzódjunk az út közepére. Semmiképp ne akarjunk az út széléről balra nagyívben fordulni.
Az út közepén az elválasztó vonalat értem, és nem a haladási sáv közepét!:)

Lakott területen kívül:

- Fokozottan tartsuk be a láthatósági szabályokat, úgy nappal, mint éjszaka.
- Számítsunk az út szélén közlekedő kerékpárosokra, gyalogosokra, akik adott esetben kátyút kerülnek, és így kijjebb kell, hogy húzódjanak.
- Semmiképp se vakítsuk el, még a gyalogosokat, kerékpárosokat sem, mert eleshetnek, elránthatják a kormányt, elénk léphetnek, és mi is összetörünk, nem csak őket ütjük el.
- Fokozottan figyeljünk a jó láthatóságra. Ne csak lássunk, látszunk is. Nem hátrány a lámpán kívül láthatósági csíkos ruha, mellény, vagy egyéb fényvisszaverő alkalmatosság. Ne feledjük, egy életünk van. Óvjuk hát!!
- Ne dudáljunk a gyalogosokra, kerékpárosokra. Megijedhetnek, és elénk kerülhetnek.
- Fokozottan ügyeljünk a lovas kocsikra, a ló kiszámíthatatlan, és erős állat.
- Tartsuk be a sebességkorlátozásokat, hisz rendkívül vacakok, balesetveszélyesek az utak.
- Figyeljünk, bármikor, bármilyen elszabadult állat az utunkba kerülhet.
- A motort nem bőgessük feleslegesen, a saját egészségünket is rongáljuk vele.

És most egy kis technika, illetve a kiegészítők használata:

- Mindenkor csak biztonságos járművel közlekedjünk.
- Motoros biciklivel, illetve 50-es kis robogóval ahol nincs kuplung, és váltani sem kell, kizárólag a gázzal és a fékkel tudunk „játszani”.
- Vékonyabb a gumi, így kisebb a tapadás, kanyarban nem tudunk úgy bedőlni, mint egy nagy motorral, mert hamarabb veszítjük el a tapadást.
- Egy kismocinak mindene lejjebb van, így az alkatrészek is hamarabb fognak földet érni.


- Egy 300as nál nagyobb motor mindenképp nehezebb nagyobb gyorsabban lehet vele menni, mint egy kisebbel, ebből is adódik, hogy könnyebben is lehet vele balesetet szenvedni, ha nem figyelünk.
- egy 600as motor jobban gyorsul és gyorsabban is lehet vele haladni, mint egy 125ős vagy 50 es motorral robogóval
- Egy nagy motornál, ha nem megfelelően húzzuk a gázkart és nem jól engedjük fel a féket meg a kuplungot, akkor könnyen neki mehetünk az előttünk levőnek vagy 1 kerékre állva felborulhatunk.
- Nagy motornál a mögöttünk ülőre is fokozottan kell figyelni. Vegyük figyelembe azt, hogy hírtelen sebességváltás, manőver esetén rángatjuk, és egészségkárosodást okozhatunk, ami csak évek múlva jelentkezik.


Mindenkor, lakott területen belül és kívül egyaránt.

-         Esős időbe ne keressük a pocsolyát, ha gyalogos mellett megyünk el, hiszen mi is dühöngünk, ha a kocsik ezt teszik.
-         Vasúti átjáróban nézzünk körül, és már a villogó pirosnál Ne kerekezzünk a sínekre, mert ha elzúgunk, elesünk, a vonat nem tud megállni.
-         Fényjelzésnél, fél és teljes karos sorompónál egyaránt várjuk meg, amíg a jelzés egyértelműen átenged.

-    Megkülönböztető jelzését használó járművek közlekedését, haladását,   munkavégzését, segítsük, és ne akadályozzuk.
-         Ne menjünk el rászoruló embertársunk mellett. Ma én, holnap te. Egy tized másodpercen múlik.
-         Baleset, rosszul lét esetén segítsünk, ha tudunk, viszont Ne hátráltassuk a segítő, segítők munkáját, bámészkodással, kontár beszólással.
-         A segítségre szorulót, mi láttuk meg először, és nem vagyunk alkalmasak, kevesek vagyunk, vagy nincs meg a megfelelő eszközünk, kérjünk további segítséget, akár másik embert, továbbá az esettől függően mentőt, orvost, tűzoltót, rendőrt.
-         A helyszint a segítség megérkeztéig TILOS elhagyni. Büntetendő, segítség elmulasztásának minősül.



Ruházat:

- Ha valaki megvesz egy milliós motort, akkor célszerű nem sajnálni a pénzt a megfelelő ruházatra, amit bármelyik motoros boltban be tud szerezni és segítenek is neki a legmegfelelőbbet kiválasztani. Nem kell megvenni a legdrágábbat de jó minőségű legyen. Egy jó minőségű motoros szerkó életet menthet.
- Ha nem költünk motoros ruhára, akkor is mindenképpen hosszúnadrágban és hátat, kart fedő ruhában motorozzunk
- Mindezt 2 okból:
- 1 nem kapunk huzatot.
- 2 valamennyire véd minket egy esés esetén.
- Az egyértelmű hogy a bukósisak minden kategóriára kötelező, megvételénél érdemes szakember véleményét kikérni. Mindenféleképpen olyan bukót vegyünk, ami az állat is védi.

- Hasznos a megfelelő kesztyű viselése is, hiszen eséskor az első védelmi reakció, hogy az ember a kezével próbálja tompítani az esés nagyságát
Így egy jó kesztyű enyhítheti a sérülést.
-         A cipőre is érdemes odafigyelni. Magas szárú bőr védőcipőben, bakancsban, motoros csizmában megfelelően védjük a lábainkat. Mindenképp célszerű zárt cipőben és nem szandálban motorozni. Mert ugyan jól mutat a nyári kánikulában, egy lobogó ruhás papucsos robogós, de ha elesik, akkor a következmény már kevésbé szép és kellemes.



Mindezeket a szabályokat betartva, baleset ér, keress meg, cégünk azért alakult, hogy a közlekedési balesetek vétlen, vagy kisebb részben vétő áldozatainak komoly, hathatós pénzügyi segítséget tudjon elérni, egy hazánkban még kevésbé ismert Uniós jogszabály alapján.

Neked előzetesen egyetlen telefonodba, kapcsolatfelvételedbe kerül.


Földiné Csúcs Mária EuKK munkatárs.
Telefon: 06-70- 521-6304
Skype: foldi.tiborne1

Egészséged megelőzése, illetve egészségügyi kiegészítőkért tekintsd meg kapcsolódó blogot, honlapot.


Segíts nekem a hozzászólásoddal. Mond el a véleményed nekem.

 

2011. július 7., csütörtök

Te is közlekedsz! Itt a nyár! Jobban fogy a koporsó!


Te is közlekedsz! Itt a nyár! Jobban fogy a koporsó!

 Üdvözöllek!


Előző bejegyzésben a gyalogosokról írtam, hiszen amikor így közlekedünk, akkor vagyunk a legjobban kitéve a balesetnek, vagyis annak, hogy mi sérüljünk igazán.


Mi a helyzet akkor, ha drótkecskére, bicajra pattanunk? Ami azt illeti az is kenyérhajtány, mint a gyaloglás, mégis más.


Először is hogyan kerekezzünk lakott területen, és hogyan ne.
-         Ne a járdán kerekezzünk, ha mégis óvatosan NE ijesztgessük a gyalogosokat. Két okból sem. Az egyik, a mi családtagunkat, vagy akár minket is megugrathat egy másik bicajos, nekünk sem esik jól.
    
 
A másik lehet, hogy ennél prózaibb, az én fiammal megtörtént, a Hölgy jóindulatán múlt, hogy nem          fizet       élete   végéig. Mi is történt?  Elsodorta a hölgyet, akinek úgy tört a keze, hogy maradandó károsodást szenvedett.
Szerencsére elfogadta a természetbeli segítséget, ami hosszú ideig történő bevásárlásból, ügyintézésből, háztartási segítségnyújtásból állt.


-         Világos jól látható ruhába öltözzünk, ami nappal is láthatóbbá tesz.
-         Minden esetben legyen nálunk a fényvisszaverős mellény, vagy kar, lábszalag.
-         Lehetőleg testhez álló hosszú nadrágot, illetve felsőt viseljünk, evvel csökkentve az esés következményeit.
-         A kerékpár közlekedésre alkalmas állapotban legyen.
-         Csengő, vagy kereplő használatát mellőzzük, ha járdán közlekedünk, hiszen csak köszönhetjük, ha elengednek.
-         A közlekedés szabályait tartsuk be.
-         Ne tekerjünk át pirosba.
-         Ne cikázzunk, szlalomozzunk kocsik, villamos sínek között.
-         Kisgyerekeket erre szintén tanítsuk meg.
-         Már szürkületkor feltétlenül vegyük fel a jól láthatósági cuccot.
-         Szürkület beálltával használjunk lámpát elől, hátul, gondoljunk a „gyengén látó” többi közlekedőre és ne akarjunk megsérülni, vagy meghalni, (elpatkolni).

-         Ködben rossz látási viszonyoknál  napközben is legyen rajtunk a jól láthatósági öltözék, illetve használjuk a lámpákat.
-         Ahol kivan, alakítva kerékpárút ott közlekedjünk.
-         Ha a kerékpárút olyan hülyén van kialakítva, hogy rajta keresztül lehet üzletet, intézményt megközelíteni, figyeljünk, mert kisgyermek is szambázhat előttünk, meglepetésszerűen.
-         Aluljáróban toljuk a bicajt, Ne üljünk fel rá.
-         Útkereszteződéseknél szintén át kell tolni a drótkecskénket.
-         Átjárókban lassan tekerjünk, Ne közvetlenül a gyalogos mellett.
-         Ne ijesztgessük, ne nevessük ki a gyalogost.
-         Esős időbe ne keressük a pocsolyát, ha gyalogos mellett megyünk el, hiszen mi is dühöngünk, ha a kocsik ezt teszik.
-         Gödröt, kátyút vagy bármit, kerülünk, egyértelműen tegyük.
-         Ittasan, bármitől bármilyen okból bódultan, rosszul léttől szédülve Ne kerekezzünk.


Lakott területen kívül!

-         Nappal is minden esetben világos ruházatot viseljünk, higgyük el, hogy nem vagyunk a sötét öltözetben könnyen észrevehetőek.
-         Szürkület, köd, rossz látási viszonyok esetén itt még fokozottabban fontos a jól láthatóság, mint lakott területen belül, ahol közvilágítás van.
-         Nagyon fontos elöl - hátul lássanak, mert ha nem lát a szembejövő és kerül valamit, akkor mi okoztuk a balesetet. Ez pedig anyagilag is sokba kerülhet, ha kitudódik. Márpedig miért ne tudódna ki?
-         Vasúti átjáróban nézzünk körül, és már a villogó pirosnál Ne kerekezzünk a sínekre, mert ha elzúgunk, elesünk, a vonat nem tud megállni.
-         Fényjelzésnél, fél és teljes karos sorompónál egyaránt várjuk meg, amíg a jelzés egyértelműen átenged.
-         Valamit kerülünk egyértelműen, határozottan tegyük.

-         Ha lovas kocsival haladnak el mellettünk ne tegyünk hirtelen mozdulatot, és ne kiabáljunk, mert megijedhet a ló és elsodorhat, eltaposhat, felborulhat a kocsi. Különösen igaz ez, ha kiscsikó is van
-         Ne kerekezzünk egymás mellett.
-         Csoportos közlekedésnél, ha gyerek is van, a felnőttek fogják közre.
-         Egy felnőtt több gyerek esetén előttünk tekerjen a gyerek.
-         Ha a pénztárcánk megengedi, sisak, bicajos öltözék előnyös, ez csak minket véd.
-         Lámpával közlekedve Ne vakítsuk el egymást, se gyalogost, sem az autóst.


Úgy lakott területre, mint lakott területen kívül érvényes.

-         Megkülönböztető jelzését használó járművek közlekedését, haladását munkavégzését, segítsük, és ne akadályozzuk.
-         Ne menjünk el rászoruló embertársunk mellett. Ma én, holnap te. Egy tized másodpercen múlik.
-         Baleset, rosszul lét esetén segítsünk, ha tudunk, viszont Ne hátráltassuk a segítő, segítők munkáját, bámészkodással, kontár beszólással.
-         A segítségre szorulót, mi láttuk meg először, és nem vagyunk alkalmasak, kevesek vagyunk, vagy nincs meg a megfelelő eszközünk, kérjünk további segítséget, akár másik embert, továbbá az esettől függően mentőt, orvost, tűzoltót, rendőrt.
-         A helyszínt a segítség megérkeztéig TILOS elhagyni. Büntetendő, segítség elmulasztásának minősül.


Mindezeket a szabályokat betartva, baleset ér, keress meg, cégünk azért alakult, hogy a közlekedési balesetek vétlen, vagy kisebb részben vétő áldozatainak komoly, hathatós pénzügyi segítséget tudjon elérni, egy hazánkban még kevésbé ismert Uniós jogszabály alapján.

Neked egyetlen telefonodba, kapcsolatfelvételedbe kerül!


Földiné Csúcs Mária EuKK munkatárs.
Telefon: 06-70- 521-6304
Skype: foldi.tiborne1

Kapcsolódó blog, honlap, hogy megelőzd, a rosszullétből eredő balesetet.
 www.biyovis.hu/fobejarat

2011. június 25., szombat

Csúcs Európai Kártalanítási Központ: Te is közlekedsz!

Csúcs Európai Kártalanítási Központ: Te is közlekedsz!

Te is közlekedsz!

Te is közlekedsz!

Miért mondom ezt, hát azért, mert közlekedésünk közben hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a másik közlekedőt.
Én magam is sokáig kocsival jártam szinte a wc – re is. Bizony sokszor voltam türelmetlen, aztán mostanra úgy alakult az életem, hogy a kocsin kívül járok biciklivel, gyalog, két település között is, ahol nincs kiépített gyalogút. Azon kívül motoros biciklivel, motorral, lovas kocsival, és tömegközlekedési eszközzel.

Nos, hogy ezt miért írtam? Csak azért mert mindegyik közreműködőjeként vannak eltérő dolgok, amiben ha toleránsak vagyunk egymáshoz, akkor kevesebb a baleset, és a családunk nem a kórházi, vagy a gyászhírt hallja.

Továbbá vannak betartandó óvintézkedések is az egyes közlekedési szereplők részéről.

Had kezdjem a sort a legvédtelenebbel, akiket sokszor autós berkekben puhatestűeknek titulálunk. A gyalogosokkal. Mit tegyünk, és mit ne tegyünk.
Mivel gyalogosan vagyunk kitéve a legtöbb veszélynek, vigyázzunk magunkra!

Tehát mit csináljunk? Hogyan közlekedjünk? Avagy mit ne tegyünk?
Lakott területen belül.

-         Körülnézés után, ha úgy ítéljük meg, hogy át tudunk menni, határozott léptekkel tegyük. Ne ugráljunk, lépkedjünk előre – hátra. Ez a bizonytalankodás a legrosszabb. Ha ilyet tapasztalunk, gyerek, idős, sérült ember esetében segítsük Őt. Mi is vagy akár melyik családtagunk kerülhet hasonló helyzetbe, egy másodperc alatt.
-         Hosszú a kocsisor, és mi át akarunk kelni? Nézzünk ki egy távolabbi autót, és jelezzük neki szándékunkat, egy kézmozdulattal, amit lehetőleg szemkontaktus is kövessen, majd határozott tempóban menjünk át, és természetesen akár mosolyogva, köszönjük meg. Nem kerül semmibe és hamarabb át engedik az embert.
-         Álló jármű mögül ne lépjünk ki hírtelen, meggondolatlanul.
-         A megkülönböztetésüket használó járművek előtt ne akarjunk átfutni, tartsuk tiszteletben. Gondolj arra a családtagod is lehet benne, illetve iparkodhat az Ő érdekében is.
-         Ha lehetséges várjunk egy picit, míg nem egyedül kelünk át. Lámpa nélküli kereszteződésekben, amikor szinte minden autó előtt megy át egy gyalogos, ez igen kellemetlen. Ha nem is az autós pénztárcáját nézed, a benzinfogyasztásban, nézd azt, hogy fogyóban van és baj lehet a hiányából, továbbá, hogy te tüdőzöd a bűzét.
-          A kis ívben kanyarodó autó elsőbbséget kell, hogy adjon nekünk, ezt sem mindig kell kihasználnunk az előbb említettek okán.
-         Autók között több sávos úton ne cikázzunk, ne haladjunk az úttesten, ők sem haladnak a járdán.
-         Folyamatos kocsisornál, példának okáért Budapesten a több sávos körutakon ne akarjunk átkelni.
-         Kisgyermekeinkkel mindig szabályosan, biztonságosan közlekedjünk! Gondoljunk rá, hogy ez rögződik a kis agyába, és ha mi nem ezt tesszük, hiába papolunk a helyes közlekedésről neki, amikor egyedül van, minket utánoz, és mehetünk a kórházba, vagy intézhetjük a temetését.
-         Lámpás kereszteződésekben minden esetben várjuk meg a zöld jelzést, és csak akkor induljunk el.
-         Ha sokáig zöld, vagy már sárga ne induljunk el, mert nem biztos, hogy átérünk.
-         Vasúti átjáróban, a pirosan villog, és vagy a félkar le van, engedve ne menjünk át. Beakadhat a lábunk, vagy megcsúszhatunk a síneken, és a vonat nagyon erős.
-         Sötétedéskor, szürkületben világos ruhát hordjunk, vagy valamit, ami láthatóvá tesz minket. Vagy erőteljesebb karmozdulatokkal közlekedjünk az úttesten.


Lakott területen kívül:

-         Ha van járda, vagy ösvény, bármi, ami nem az úttest azon közlekedjünk.
-         Ahol nincs semmilyen gyalogos közlekedési lehetőség, minden esetben a szembeforgalom sávjába kutyagoljunk.
-         Sötétedéskor, a szürkület beálltával minden esetben vegyünk fel fényvisszaverő csíkos ruhát, mellényt, mert az autós nem lát, és ha fényszórózik, elvakít minket is, az esetlegesen szembejövő autót, és kész lehet a baj, baleset.
-         Ne az úttest közepén haladjunk, és különös figyelmet fordítsunk arra, hogy semmi kép ne lógjunk át a másik sávba.
-         Amennyiben többen közlekedünk, tegyük ezt libasorban, különösen, ha látjuk a szemben jövő autót, vagy érzékeljük, hogy velünk egy irányban halad egy jármű.
-         Ha lovas kocsival haladnak el mellettünk ne tegyünk hirtelen mozdulatot, és ne kiabáljunk, mert megijedhet a ló és elsodorhat, eltaposhat, felborulhat a kocsi. Különösen igaz ez, ha kiscsikó is van.
-         Ha kisgyerek van velünk, mindig az úttest belső oldalán haladjon, és ha érzékeljük, az autóközlekedést fogjuk meg a kezét.
-         Csoportban gyerekekkel közlekedve, a gyerekek a felnőttek fogják közre, libasorban. Elöl is és hátul is felnőtt legyen.
-         Ha mi is lámpával közlekedünk, ne vakítsuk el sem egymást, sem a másik közlekedőt, autóst, motorost, stb.

Mindezeket a szabályokat betartva, baleset ér, keress meg, hiszen cégünk azért alakult, hogy a közlekedési balesetek vétlen, vagy kisebb részben vétő áldozatainak hathatós pénzügyi segítséget tudjon elérni, egy hazánkban még kevésbé ismert Uniós jogszabály alapján.

Bővebben az régebbi bogbejegyzésben tájékozódhatsz vagy keress az elérhetőségeimen.

Földiné Csúcs Mária EuKK munkatárs.
Telefon: 06-70- 521-6304
Skype: foldi.tiborne1

2011. május 24., kedd

Rólunk is szólhat! Velünk is megtörténhet!


Talán rólunk is szólhatna ez a történet...

  Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe
  siettem
  megvenni a maradék ajándékokat, amiket korábban nem
tudtam.
  Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem
magamnak:
  " Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni és
  még annyi más
helyre kell mennem"
  "Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden
  egyes
  évvel
  Mennyire szeretnék csak lefeküdni és átaludni
  az egészet."

  Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra
és el is
  kezdtem átkozni az árakat, azon tűnődve, hogy a
  gyerekek
  tényleg játszani
  is fognak ezekkel a drága játékokkal? Amíg
nézelődtem a
játékosztályon,
  észrevettem egy kisfiút, aki olyan ötéves forma
  lehetett, egy
  babát szorítva a mellkasához.

  Csak a haját simogatta a babának és olyan szomorúan
  nézett.
  Aztán a kisfiú odafordult a mellette álló idős
  hölgyhöz:
"Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs elég pénzem,
  hogy megvegyem ezt a babát?"
Az idős hölgy ezt felelte:
  " Tudod te is: nincs elég pénzed, hogy megvedd
  ezt a babát,
  kedveském"

  Aztán megkérte a fiút, hogy várjon még itt öt
  percet,
  amíg ő elmegy szétnézni. Hamar el is ment. A
  kisfiúnak még
  mindig a kezében volt a baba.

Végül, elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek
  szeretné adni ezt a
  babát? "Ezt a babát szerette a húgom leginkább
és ezt
akarta a legjobban most Karácsonyra. Nagyon
  biztos volt
  benne
  hogy a Télapó elhozza neki."
  Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el
  is viszi
; neki, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt.

  "Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most ő
  van. Oda kell
  ahhoz adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a
  húgocskámnak,
amikor odamegy. " A szemei olyan szomorúak
  voltak, amikor
  ezt mondta.
"A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen.

  "Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez
  hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így
  vinni a
  húgomhoz."

Megkértem a kisfiút hogy várjon meg, míg
visszajövök az
  üzletből. Ezután mutatott egy nagyon kedves kis
fotót magáról,
amelyen éppen nevetett.
  Aztán azt mondta nekem: "És még azt is akarom,
  hogy Anya elvigye neki ezt a képet is,
  így soha nem fog engem elfelejteni."
;
; "Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne
  kellene
  elhagynia engem, de apa azt mondja, hogy el
  kell mennie, hogy
  a húgommal legyen." Aztán ismét a babára nézett
  a szomorú
  szemeivel,
  nagyon csendesen. Gyorsan a pénztárcámhoz
nyúltam, és
kivettem belőle
pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút:
"Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha
  mégis lenne
 elég?"

Oké - mondta. "Remélem, van elég." Én
  hozzáadtam némi
  pénzt a fiúéhoz, anélkül hogy látta volna, majd
  elkezdtük a
számolást. Elég pénz volt a babára, még egy
kicsivel több is.

  A fiú ezt mondta: "Köszönöm Istenem, hogy adtál
elég
  pénzt." Aztán rám nézett és hozzátette:
  "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem
  aludni, hogy
segítsen,
  legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát,
  így anyukám neki tudná adni a húgomnak.
  Meghallgatott!
  Még szerettem volna annyi pénzt is, hogy
  vehessek egy szál
  fehér
  rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem
  kérni
  Istentől.

  "De ő mégis adott nekem eleget, hogy
  megvehessem a babát
  és a fehér rózsát. Tudod, anyukám szereti a
  fehér rózsát."
Pár perc múlva az idős hölgy visszajött, majd
  távoztak.
  Teljesen más
  hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint
  ahogy elkezdtem.
Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a fejemből.

  Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikke két
  nappal
  ezelőttről, amelyik említett egy részeg embert,
  aki ütközött egy
  másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy
  kislány volt. A
kislány azonnal
  meghalt, az anya kritikus állapotban van.
  A családnak el kellett határoznia, hogy
  kikapcsolják-e az
életfunkciók fenntartását szolgáló gépet, mert
  a fiatal hölgy valószínűleg
soha sem tudna felkelni a kómából, amibe esett.

Ez a család lenne a kisfiú családja?
Két nappal az után, hogy találkoztam a
kisfiúval, megakadt a
szemem egy újságcikken, amely arról tudósított,
hogy a
  fiatalasszony
elhunyt.

Nem tudtam megállítani magam, hogy ne vegyek egy
  csokor fehér rózsát, majd ezzel a ravatalozóba
mentem, ahol a
  fiatalasszony ki volt téve a látogatóknak, akik
  így megtehették
az utolsó
  búcsújukat a temetés előtt.

  Ott feküdt, a koporsóban, egy csokor fehér
  rózsát tartva a
kezében a fotóval, a baba a mellkasára volt
helyezve. Sírva
hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az életem
örökre
  megváltozott. Az a szeretet, amit ez a kisfiú
  érzett az
anyukájáért és a húgáért
  - még a mai napig is nehéz elképzelnem.

  És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy
  részeg ember
  elvette tőle.

Lejegyezte: Földiné Csúcs Mária EuKK üzleti képviselő.
E-mail: bionet58@gmail.com
Telefon: 06-70-521-6304
Skype: foldi.tiborne1
Hírlevélre feliratkozni, rendszerhiba miatt, az alábbi blogon van lehetőséged. 
Tedd meg, hogy Ne maradj le, a további bejegyzésekről, és a segítés lehetőségről.